2008. június 30., hétfő

Itthon vagyunk!

Mindenütt jó, de a legjobb otthon! - fújja Ákos a második kedvenc mondását. Aba egyértelműen felismerte otthonát. Visított, kurjantott, eszeveszett gyorsasággal mászott, nem tudott mit kezdeni magával örömében.

Búcsuzunk

Anya pakolás közben többször az előszoba falát figyeli:Ebéd után indulunk.

Megjött Apa!

Anya, feltöltődtél?

Kényeztetnek

Ákos megjegyzi: N'Apunak kitüntetést készítek, olyan finomakat főz! Hát igen, el vagyunk kényeztetve: minden mindig elkészítve, tálalva. Mire Anya mosogatni indulna, már hűlt helye a mosatlannak. Vásárolni sem kell, mindig van többféle gyümölcs, az Aba-ebédhez szükséges zöldségek, husi is kéznél van.
És ez így, 10 napig. Mindkét fiú halmozottan jól evett. Aba a végére egészen megbarátkozott Mamuval is, igaz, N'Apu ölében otthon érezte magát.
Ákos Mátyás-király plakettet kap ajándékba:Anyaaaa! Hosszabbítsuk meg két hétre a nyarat! - haragszik Ák, hogy haza kell menni.

Húzóerő

- Anya, elfáradtam! - szól elcsigázva, halkan Ákos a sok mászkálás közben.
Anya tudja, hogy ilyenkor csak a figyelemelterelés hatásos.
- Ki ér hamarabb a tölgyfáig? Szaladoook! - kiáltja Anya és választ nem várva indul.
- Na végre! Legalább van, kit utolérjek! - vált hangnemet Ákos és kacagva szalad Anya után.

Gaudeamus Ház

A temetőből haza vezető úton Farkas Miklós tanár úrral találkozott Anya és Ákos. A segesvári Gaudeamus Alapítvány az ő kezdeményezésére született, a Gaudeamus Ház (a Segesváron tanuló vidéki diákok bentlakása és vendégház) az ő munkájának gyümölcse. Megmutatja Anyának és Ákosnak az újan felhúzott épület termeit, a gondnoki lakást. Farkas Miklós tanár úr Anya középiskolai matematika tanára. A tanítási módszere, következetessége volt döntő tényező abban, hogy Anya is matematika tanár lett.

Mámesznél

Anya erre vágyott egész héten: ellátogatni nagymamája sírjához. Ma délelőtt Aba-alvás közben Anya és Ákos elindultak. Az úton az elmúlásról beszélgettek. Meglepő, egy gyereknek mennyire természetes a halál gondolata.
És üvegkoporsóban van Mámesz? Akkor megpuszilom és felébred! - mosolyog Ák. És többször biztatja Anyát, hogy ne legyen szomorú.
A temetőbe vezető út egyben a Táteszhez vivő is, ezt Ákos azonnal felismeri. Ferkó mindig dudálni szokott a lejtőn: Tschüss, Mámesz!
A temetőben könnyű megtalálni a sírt, a Tátesz édesapja által ültetett két fenyőfa alatt van. Anya, nekem nem kell segíteni, mert én fiatalember vagyok! - harsogja Ákos szaporán lépkedve. Anya megdöbbenve megáll. Mert Mámesz szokta a fiatalember címkét használni. Ákos miért pont most mondta ezt, mikor általában nem? Valami van a levegőben...
Jövünk!! Itt vagyunk. A szobor Tátesz szüleit ábrázolja, unokájuk, Tirnován Ari Vid alkotása. Itt nyugszik Anya üknagyapja, Lidák József (1854, Austerlitz - 1915, Segesvár), Anya dédszülei (Tátesz szülei) : Nagy Béla unitárius esperes (1874, Iszló - 1953, Segesvár), Lidák Margit (1882, Keszthely-1971, Segesvár) és Anya nagymamája, Mámesz: Nagy Ferencné Báró Piroska (1917, Petrilla - 2006, Segesvár)
Ilyen az élet!
Anya mintha hallaná Mámesz boldogan éneklő hangját: Annamajji! Szerelmi álom, itt vagy!
Drága Nagymama! Aba meggyógyult, mind jól vagyunk. Csak az fáj nagyon, hogy nem tudok odabújni hozzád.
Ákosnak Anya csokit ad, mert Mámesz biztos kényeztette volna dédunokáját, ahogy azt unokáival tette: mindenét odaadta.Búcsúzóul Ákos megöleli ükszüleit.

2008. június 29., vasárnap

Magyar népmesék

Lefekvés előtt Anya engedi, hogy Ákos megnézzen most 2 magyar népmesét. Aba nem akar elaludni, igényli Anya közelségét, így ez kényelmes megoldás. Mikor a második mese is véget ér, Anya ki akarja kapcsolni a számítógépet.
- Anya, még egyet, kérleeeek!
- Nem, Ákos, két meséről volt szó. Most már késő van, fekszünk le mind.
- De Anya! Ezek magyar népmesék! Volt már piros mese, volt fehér mese és akkor ne legyen zöld mese ??? - magyarázatra várva kérdi, mintha Anya magyarságát kérdőjelezné meg ezzel.
Anya nem szokott engedni, de ilyen érvek mellett megteszi. (Gyökössy Endre jutott eszébe, ő színezte a verseket. De Ákos?) Félálomban levő Abával az ölében ő is megnézi a Kővé vált királyfi népmesét Ákos kuncogó boldogságára.

Tátesz '92

Ma ünnepeljük Tátesz születésnapját.
Tátesz 88 évvel idősebb nálam, pont ahányas lakásban lakunk!
Let it be! - énekeljük Tátesznek kérésére a kedvenc Beatles-dalát.
A Nagy Ferenc festményei - ajándéknak Tátesz nagyon örvend. Az Anya által lefényképezett festményeit Mamu előhívatta fényképésznél. Ezeket Anya passepartout-val látta el és albumba rakta. Elsőként a segesvári képeket, majd az erdős vagy fát ábrázoló festményeket. Ezeket a tengerpartiak és a csendéletek követik.
Ákos ajándéka egy rajz, amit az este készített, ragasztott.
Ez itt egy barlang, alatta virágokkal. A második oszlopban te vagy Tátesz, mert neked van a szülinapod. A harmadikban középen egy kulcs a szívünkhöz, mert Mindig süt a nap. A negyedik oszlopban kulcsok, melyekkel a doktorbácsik meggyógyítanak; alattuk sok fagyi, mert az nagyon finom.
Ez már a harmadik születésnap Mámesz nélkül...
De mi tudjuk, hogy ő is itt van velünk, közöttünk.
Jön a torta! Anya az éjjel készítette a joghurttortát.
De jó lenne újrakezdeni!
A rebarbarás sütit Irénke , a meggyeset Mamu sütötte. Sógornők:
Tulajdonképpen holnap tölti Tátesz a 92. életévét. Pió lánya holnap jön, Pancsi lánya úton, Budapestről kell érkezzen. Vera lánya (Mamu) és Ferkó fia van jelen csonka-családostól: Isti mellől hiányzik Zsuzsi, Anya mellől Réka és Bélu. Zsuzsi és Réka telefonáltak, míg ott voltunk.
Tátesz fölött ott vannak az unoka-lépcsős fényképek.
Ferkó hazaszállítja N'Aput és Anyát a fiúkkal. Mamu ma is itt alszik.

ÁkosAba

Mamu unokázik

“Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniük, akkor segítjük őket azzá válni, akivé válni képesek.” (Johann Wolfgang Goethe)

Anya iskolái

Elemi. A református templom mellett. Látszik az osztályterem ablaka (a templomhoz legközelebbi, félig faág takarja). Tanító néni Varró Berta. Vasfegyelem. Osztálylétszám: 41. Legélőbb emlékek:
1. elemisként, szünetben az eldobott kenyérhéj összegyűjtése;
2. középiskolásként itt, a kanyarban puszilta meg elváláskor Anya Bélut, 8 évvel fiatalabb öccsét iskolába menet. Béluka az elemibe, Anya a licibe tartott (jobbra, a hídon át). 5-8 osztály. Osztályfőnök: Jakabházi Vera, német tanárnő. Azaz Mamu. Ez volt a legösszetartóbb, legvagányabb osztálya Anyának.
Középiskola. Osztályfőnök: Szentannai Mózes, biológia-kémia tanár.

Misszió

Mamuval mentünk volna a sárdi istentiszteletre, de már kifutottunk az Aba-időből. Ferenczi Eszti néni szokta kivinni Táteszt és Mamut vasárnaponként Sárdra, istentiszteletre. Mivel Tátesz lerobbant, beszolgál egy más lelkész. Mamu megy kántorizálni.
“Ossz szeretetet, bárhová mész: Legfőképpen a saját házadban… ügyelj rá, hogy mindenki jobb érzésekkel és boldogabban távozzék tőled, mint ahogyan jött. Légy Isten jóságának élő kifejeződése; jóság ragyogjon a szemeidben, a mosolyodban, meleg, üdvözlő szavaidban.” Teréz anya mondta, és ilyen Mamu, az életművész:

A Sánta családnál

Jolánka néni és Jancsi bácsi Levente szülei, Orsi nagyszülei. Jolánka néni már tegnap hívott, de csak ma került sor a látogatásra. Már a kapuban várt minket.

Elsőként Jolánka néni az alagsorban kényeztette Anyát. Jolánka néni nővére a nagylelkű Ella, aki Londonban él és mindig gondoskodik a családról. Anya egy még régebb kapott Ella-féle ruhában jött, és új Ella-féle sport-öltözetben távozott. Jolánka néni újra tetőtől talpig felöltöztette Anyát is és Ákost is, felpakolta ruhákkal, cipőkkel.
Anya, ezt akkor is viselted, mikor Aba a hasadban volt, ugye?
Én is felpróbálom az új szoknyát!
Ákos nagyon otthonosan szaladgált, Orsi babáit kényezteti. Közben kerti egrest és meggyet eszeget.
Aba Levente keresztapja szüleinél, mondhatni tehát, hogy keresztnagyszüleinél mélyen aludt.
Jolánka néni éjfélig palacsintát sütött, gombás palacsintatortával kínált. Ákos három málnaízest vágott be és a házi meggyszörp is nagyon ízlett neki. Érdekes volt neki a padot borító báránybőr.
Levente szülei a lejtős terep ellenére nagyon szép és rendezett kertet alakítottak ki. Az idei hortenzia:
Ez a kilátás a kertből:
Anya közelít: ott még nem voltunk a héten.
Paradicsom a Sánta-paradicsomban:
A melegházban most készült el a hely a napokban megrendelt holland krizantémoknak.
Kardvirágmező - megmozgatja Ákos fantáziáját. István és Koppány is kardozott gyerekkorában?
A fuszulyka szára, felmászott a fára!
És Levente itt lakott, mikor akkora volt, mint én?
A kertből Ákos a Levente nagyszülei házánál szalad le. Közös az udvar, most Levente Lia nagynénje lakik benne.
Az 1977-ben felépített házban töltötte Levente a gyermekkorát.
Jolánka néni ezt a virágcsokrot Tátesznek küldi születésnapjára.
Miután Ákos megtépázta az udvari bokrokat, esővízben mosdott, aztán búcsúzott.
Milyen kár, hogy nincs itt Orsi! Mert nagyon jó itt.